Itt elsősorban a fémlemezek csatlakozási módszereit mutatjuk be a feldolgozási folyamatban, elsősorban szegecselő szegecselést, hegesztést, lyukfúró szegecselést és TOX szegecselést.
1. Szegecses szegecselés
Ezt a fajta szegecset gyakran húzószegecsnek nevezik. Két lemez összehúzását húzószegecsen keresztül húzószegecsnek nevezzük. A közös szegecselési forma az ábrán látható:
2. Hegesztés
A tervezésében
fém lemezhegesztési szerkezetet, akkor meg kell valósítani "a hegesztések és hegesztések szimmetrikus elrendezését, és el kell kerülni a konvergenciát, az aggregációt és az átfedést. A másodlagos hegesztések és hegesztések megszakíthatók, és a főhegesztéseket és hegesztéseket össze kell kötni."
Gyakran használt hegesztés
fém lemezide tartozik az ívhegesztés és az ellenállási hegesztés.
3. Lyukas szegecselés
Az egyik rész csapolt lyuk, a másik rész egy ellenfurat, amelyet szegecseléssel nem leszerelhető összekötő testvé alakítanak.
Előnyök: A szivattyúzó lyuk és a hozzá tartozó ellenfuratok pozicionáló funkcióval rendelkeznek. A szegecselési szilárdság magas, és a szerszám szegecselési hatékonysága is viszonylag magas.
4. TOX szegecselés
Egy egyszerű hímforma préseli a csatlakozó részt a hüvelyi formába. További nyomás hatására az üregben lévő anyag "kifelé" áramlik. Az eredmény egy kerek csatlakozási pont élek és sarkok nélkül, sorja nélkül, és nem befolyásolja a korrózióállóságát. Még a lemezek is, amelyek felületén bevonat vagy festékfesték van, megtarthatják az eredeti rozsda- és korróziógátló tulajdonságokat, mivel a bevonat és a festékréteg és a lemez is megőrizheti az eredeti rozsda- és korróziógátló tulajdonságokat, mivel a bevonó réteg és a festékréteg is deformálódik és összefolyik. Az anyagot mindkét oldalra összenyomják, a szerszám oldalán lévő lemezbe préselik, ezáltal TOX csatlakozási pontokat képeznek.